A projekt célja, hogy az élelmiszerfeleslegek szétosztásának teljes költségét modellezze, amely az „újraelosztási ellátási lánc” működtetéséhez szükséges (ide értve az élelmiszerbankok és fogadó szervezetek költségeit), kiszámítsa egy, a rendszerbe történő beruházás lehetséges megtérülését, és potenciális finanszírozási forrásokat kutasson fel, különös tekintettel a szociális ellátórendszer meglévő (és nem 100%-osan kihasznált) kapacitásaira és forrásaira, valamint az EU Segélyprogramja által kínált lehetőségekre.
Amikor az élelmiszerfeleslegek adományozásról beszélünk, gyakran azt gondoljuk, hogy az élelmiszerbankoknak és velük együttműködő szociális munkát végző szervezeteknek ezen a téren határtalan a kapacitásuk és rugalmasságuk. Az élelmiszerpazarlás központi témaként felkerült az EU tagországok politikai napirendjére, a média is egyre többet foglalkozik a kérdéssel, valamint az ellátási láncban tevékenykedő vállalatok közül egyre több kínálja fel a keletkező többletet társadalmi célokra, így a rendszeren egyre nagyobb a nyomás.
Az élelmiszerbankok és egyéb szervezetek általában olyan módon vesznek részt az újraelosztási folyamatban, hogy az élelmiszert ingyenesen juttatják el a rászorulóknak, az újraelosztás költségeit tehát más forrásokból kell fedezniük. A finanszírozás alapját rendszerint a pénzügyi támogatások (magánadományok és állami források) képezik, de ezek a források általában nem növekednek „automatikusan” a szétosztott élelmiszerek mennyiségével arányosan (a költségek viszont igen).
Az újraelosztással foglalkozó szervezetek jelentős forráshiánya késlelteti és veszélyezteti a tevékenység megvalósítását. Ez a probléma valószínűleg súlyosbodni fog a közeljövőben és az adományok áramlásában egy komoly „érszűkületet” hoz létre, amely miatt jelentős mennyiségű élelmiszer „hullik” alsóbb szintekre az élelmiszer-hulladék piramis második szintjéről.
A projekt fő partnere az Emberi Erőforrások Minisztériuma, amely az szociális ügyékért felelős Magyarországon, tevékenységi körébe tartozik többek között a szociális ellátási hálózat stratégiai menedzsmentje, valamint a FEAD (EU Segélyprogram, magyarországi operatív programjának (RSZTOP) menedzsmentje.
A projekt tehát az élelmiszerpazarlás kérdéskörének abban a keretmetszetében áll, ahol a környezeti és társadalmi érdekek is jelen vannak, és ahol a megoldást az állami és nem állami szereplők együttműködése hozhatja létre. A Minisztérium tudását és kapcsolati hálóját a szociális ellátás területén jól egészítheti ki az Élelmiszerbank és partnereinek tudása és hálózata, a projekt résztvevői így közösen létre tudnak hozni egy működő modellt.